A budapesti vállalkozó cége 100 millió forint adótartozást halmozott fel, amelynek csak töredéke folyt be az államkasszába a társaság vagyontárgyainak az elárverezéséből. Ezért az adóhivatal – a cég tartozásaiért teljes magánvagyonával felelő beltagként – kötelezte a vállalkozót a fennmaradó hátralék megfizetésére.

A férfi megpróbálta „kimenteni” vagyonát a végrehajtási eljárás alól és ingatlanának eladásából származó 20 millió forintos bevételét – egy állítólagos tartozás fejében – átengedte volt cégtársának.

Az engedményezési szerződés megkötésének körülményei azonban gyanússá váltak az adóhivatal számára, mivel az eljárás során kiderült, hogy a kedvezményezett cégtárs egyben az adózó élettársa.

Az adóhatóság jogi útra terelte az ügyet és a bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a budapesti férfinak és élettársának célja az adóhatóság kijátszása volt, az engedményezési szerződés megkötése kizárólag a végrehajtás meghiúsítására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla ennek megfelelően a színlelt szerződést semmisnek mondta ki, az adóhivatal pedig a jogerős ítélet birtokában jogosulttá vált a bírói letétben lévő 20 millió forintra.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ellenőrzési és végrehajtási eljárások során kiemelt figyelmet fordít a költségvetési érdekeket sértő vagyonkimentésekre, a színlelt szerződések kiszűrésére. Gyanút keltő körülmény például, ha az adózó közeli hozzátartozójával, vagy befolyása alatt álló gazdasági társasággal kötött jogügylettel ruházza át vagyonát, vagy azt elajándékozza, de az adóhatóság gyakran találkozik olyan esettel is, hogy az adós házastársi vagyonközösség megosztásáról szóló szerződés felmutatásával igyekszik szűkíteni a végrehajtható vagyont.